Tevékenységi beszámoló
A Bolyai Társaság tevékenységeiről
2006 – 2010
I. A magyar nyelvű egyetemi oktatás szervezési és működési formáinak fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekről
A Bolyai Társaság jelenlegi vezető tanácsa a megválasztása óta eltelt időszakban megkülönböztetett figyelemmel követte a magyar nyelvű egyetemi oktatás önálló szervezési és működési formáinak a kialakítására és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket. A Bolyai Társaság tagságához, vezetőségéhez tartozó egyetemi oktatók közül számos oktató részt vállalt a magyar tagozat önállósításával kapcsolatos koncepció kidolgozásában a BBTE-en, valamint az ezt megjelenítő dokumentumok kidolgozásában és a döntéshozó fórumok elé való terjesztésében. Hasonlóképpen tevékenyen bekapcsolódtak mindazokba az erőfeszítésekbe, melyek az önálló magyar nyelvű karok és tanszékek létrehozásának igénylésére, a magyar tagozati szabályzat kidolgozására, az egyetemen belüli kommunikációban a magyar nyelv használatának kieszközlésére irányultak. 2006 tavaszán a BT vezető tanácsa egységes dokumentumot dolgozott ki, amely világosan megfogalmazza a BT álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás önállósításával kapcsolatban a BBTE-en. A BT tagságának egy csoportja Muzsnay Csaba professzor szervezésében 2007 februárjában megbeszélést folytatott és közleményt bocsátott ki a Bolyai Egyetem visszaállításának esélyeiről, illetve a magyar nyelvű egyetemi oktatás jelenlegi helyzetéről. 2007 tavaszán személyesen részt vettem a BBTE magyar tagozati szabályzatának a kidolgozásában és a magyar oktatók közgyűlésével való elfogadtatásában. Péntek János professzor szintén aktívan részt vett ebben a folyamatban. 2008. áprilisában az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a felsőokatás szervezési és működési kérdéseivel foglalkozó szakmai tanácskozást szerveztünk a BBTE magyar tagozatvezetőinek a részvételével, egy olyan kezdeményezésként, amelynek sajnos a továbbiakban nem lett folytatása.
Az elmúlt időszakban a Bolyai Társaság a lehetőségeihez mérten részt vállalt az önálló magyar nyelvű felsőoktatás szervezeti kereteinek kiépítéséhez és önállósításához szükséges jogi szabályozások kialakításában; az ilyen irányú hivatalos felkérésekre, megkeresésekre mindig pozitívan és résztvevőleg reagáltunk. Több alkalommal az RMDSZ Programjának a módosítására vonatkozó javaslatokat terjesztettem be, a felsőoktatásra vonatkozó fejezetet illetően. Rendszeresen részt vettem azokon a tanácskozásokon, konzultációkon, amelyeket az RMDSZ vezetősége, Oktatásügyi Főosztálya hívott össze a magyar nyelvű egytemei oktatás kérdéseinek, a készülő új oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdések megbeszélésére. 2007-ben a BT, a KMEI és több más, a magyar felsőoktatás fejlesztésében érdekelt civil szervezet közös erőfeszítésével egy egységes dokumentumban sikerült összesíteni mindazokat a módosító javaslatokat, amelyek az RMDSZ asztalára kerültek az akkoriban már készülőfélben levő új oktatási törvénytervezettel kapcsolatban. 2010 tavaszán, az oktatási törvénytervezet véglegesítése során sikerült számos olyan, a magyar nyelvű felsőoktatás szervezeti és működési kereteinek önállósítását célzó kiegészítő és módosító javaslatot megfogalmaznom a BT nevében, melyeket az RMDSZ képviselete felvállalt, beépített a szövegbe, s amelyek több eleme és részlete a kihirdetett új törvény szövegében is megtalálható. Az, hogy milyen eredménnyel, hatásfokkal valósulnak meg ezek a kezdeményezések, nem a BT-on múlik, nem is rajta kell számon kérni. Természetesen tudatában vagyunk az új tanügyi törvény korlátainak, hiányosságainak. Ezek semmit sem vonnak le abból a pozitív tényből, hogy a törvényalkotás terén a magyar nyelvű felsőoktatás önállósítása és fejlesztése érdekében az új törvénnyel fontos előrelépés történt. Az elégtelenségek számbavétele pedig arra kell, hogy ösztönözzön, hogy a közeljövőben fokozottan figyeljünk oda az új törvény életbe léptetési, alkalmazási procedúrájára, s az elért eredményeket tekintsük olyan hasznos kiindulópontoknak, amelyekről további lépések kezdeményezhetők az önálló magyar felsőoktatás kiépítése irányába.
II. Az egyetemi oktatás pályázati támogatásával kapcsolatos tevékenységekről
A magyar tannyelvű felsőoktatás támogatása céljából a BT által kezdeményezett és szervezett tevékenységek széles skáláját lehet felsorolni: eszközbeszerzés, vendégtanár program, tudományos kutatási projektek, szakmai rendezvények, szakmai gyakorlatok és táborok, fiatal oktatók szociális támogatása, könyvtárfejlesztés, adatbázisok készítése. A felsoroltak mellett a most vizsgált időszakban a BT olyan új tevékenységi formákat is beindított, mint a Virtuális Bolyai Egyetem előadássorozat, az egyetemi jegyzet és tankönyv kiadási tevékenység, a magyar egyetemi oktatás ismertetése, népszerűsítése a középiskolások körében, egyetemi hallgatók szakmai teljesítményeinek díjazása.
a) A pályázati tevékenység. A vizsgált időszakban a BT pályázati tevékenysége elsősorban az Illyés Közalapítványhoz, az Apáczai Közalapítványhoz, a Nemzeti Kulturális Alaphoz, a Szülőföld Alaphoz, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumához, az Oktatási Minisztériumhoz újabban a Nemzeti Erőforrás Minisztériumához, a Magyar Tudományos Akadémiához, a Communitas Alapítványhoz, az Eurotrans Alapítványhoz benyújtott pályázatok lebonyolítására, elszámolására, valamint új pályázatok összeállítására és beterjesztésére irányult. A pályázati tevékenység két fő cél köré összpontosult: egyrészt a különböző egyetemi karok és szakok magyar oktatói által benyújtott, a magyar tagozati oktatási és kutatási tevékenységekkel kapcsolatos igénylések összesítésére és közös pályázatok formájában való beterjesztésére a pályáztatókhoz a szükséges támogatások elnyerése céljából; másrészt a BT irodai tevékenységének és szervezeti működésének fenntartását szolgáló normatív támogatás megszerzésére.
A jelzett időszakban arra törekedtünk, hogy mindenik pályázat esetében a pályázati dokumentációt az előírásoknak és a valós igényeknek és helyzeteknek megfelelően állítsuk össze, s a megvalósítási és elszámolási határidőket, útmutatásokat a lehetőségekhez mérten mindig betartsuk. A pályáztatókkal sikerült jól működő kommunikációs kapcsolatokat kialakítanunk. A BT vezetésének átvételekor tetemes mennyiségű lezáratlan, elszámolatlan pályázatot is megörököltem, amelyeket az akkori irodavezetővel, Lippai Cecíliával sikerült az első év folyamán tető alá hozni és elszámolni a már felbomló félben levő Illyés Alapítványnál. Ezt követően viszonylag normalizálódott, kiegyensúlyozódott a helyzet.
A BT pályázatai a legtöbb esetben elnyerték a szükséges támogatást, ha nem is mindig az igényelt szinten, hanem részarányosan csökkentve, de más pályázókhoz képest nem is hátrányosan. Zavart és bizonytalanságot többnyire a magyarországi támogatási rendszer átszervezései okoztak: 2006-2007-ben a Szülőföld Alap létrehozása, majd az Apáczai Közalapítvány visszafejlesztése, jelenleg pedig az egész támogatási rendszernek az újbóli átszervezése, amely most valószínűleg a Szülőföld Alap felszámolásához vezet. Ennek köszönhető, hogy a BT 2010 tavaszán benyújtott pályázatát más hasonló pályázatokkal együtt elhalasztották, az őszi pályázat támogatására pedig ‒ a belefoglalt tevékenységek volumenéhez, sokrétűségéhez és komoly színvonalához képest ‒ szégyenletesen kevés támogatást (az igényelt összeg egytizedét) ítélték meg.
A legfőbb problémát az okozza, hogy az egész magyar oktatástámogatási rendszer ki van szolgáltatva a politikai érdekeltségeknek, s úgy tűnik, hogy ahelyett, hogy ez a befolyás csökkenne, jelenleg még inkább fokozódik. Ténylegesen hatékony és eredményes támogatást csakis egy, a politikai érdekeken felülemelkedő, a valós szükségletekre tekintettel levő, a korrekt szakmai verseny elvein alapuló egységes és áttekinthető támogatási rendszer nyújthatna.
A pályázati tevékenységben számos kar és tanszék magyar oktatói vettek részt, mondhatni minden egyetemi szakterületről, ha nem is ugyanolyan arányban és intenzitással. Fokozottabb mértékben kapcsolódtak be a különböző tevékenységek megszervezésébe és támogatások elnyerésébe a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék, a Magyar Néprajz Tanszék, a Történelem és Filozófia Kar, a Fizika Kar, a Kémia Kar, a Biológia és Geológia Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Szociológia és Szociális Munkás Kar, a Református Tanárképző Kar, a Színművészeti Kar magyar tagozatainak oktatói.
b) Eszközfejlesztés. A magyar nyelvű oktatási tevékenységek lebonyolításához szükséges eszközfejlesztési támogatásra benyújtott pályázatokat az Illyés Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány és a Szülőföld Alap támogatta. Nemcsak számítógépeket, lap-topokat, fénymásolókat, nyomtatókat, projektorokat sikerült beszerezni e támogatások eredményeként, hanem fontos szaktermi felszerelésekhez, a kutatásokhoz szükséges kísérleti és mérési berendezésekhez is hozzájuthattak az oktatók és egyetemi hallgatók a kémia, geológia, filológia, közgazdaságtan, szociális munkás, történelem és filozófia szakokról. A pályázati támogatással megvásárolt eszközöket a BT leltárba vette és felhasználási szerződések alapján használatba adta az említett szakok oktatóközösségeinek.
c) Vendégtanár programok. A 2005 novemberében a KMEI és a BT között létrejött megállapodás értelmében az elmúlt évek folyamán a BT rendszeresítette az ún. rövid távú (3-4 előadásra és a vendégelőadók néhány napos kolozsvári tartózkodására szorítkozó) vendégtanár programok lebonyolítását, amelyek magyarországi meghívottakra terjednek ki és adott esetben szerencsésen összekapcsolhatók a meghívott előadók tudományos konferenciákon és doktori bizottságokban való részvételével is. Ezeket az Apáczai Közalapítvány, s vele párhuzamosan, s utána is az Oktatási Minisztérium, újabban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatta/támogatja. A program nélkülözhetetlen a BBTE magyar tagozatai számára, mivel az oktatási programok fontos kiegészítését képezi, s kiváló alkalom az új tudományos eredmények ismertetésére. Jó működését az is igazolja, hogy az utóbbi három évben (a jelenlegit is beleértve) a minisztérium az azelőtt 500.000 forintos évi támogatást megduplázta, 1 millió forintra emelte.
d) Szakmai gyakorlatok, táborok. Az elmúlt években a néprajz, geológia, kémia, filozófia szakok oktatói rendszeresen pályáztak a szakmai gyakorlati tevékenység támogatására, amelyet tanév közben, illetve nyári szakmai kirándulások, táborok formájában valósítottak meg. Ezek a tevékenységek, melyeket az Illyés Közalapítvány, a Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány rendszeresen támogatott, több száz egyetemi hallgató számára, doktoranduszokat is beleértve, nyújtottak kiegészítő szakmai képzést.
e) Kutatási projektek. Az Illyés Közalapítvány, a Szülőföld Alap, az Eurotrans Alapítvány az elmúlt évek során rendszeresen nyújtott szerény összegű támogatást kisebb volumenű kutatási célok megvalósítására magyar oktatókból és hallgatókból, doktoranduszokból szerveződő kutatócsoportoknak. Ilyen pályázati igényeket támogattak a BT közvetítésével a filológián, református tanárképzőn, szociológián, közgazdaságon, filozófián szerveződő kutatócsoportoknak, több esetben a kutatási eredményeket publikáló tanulmánykötetek megjelentetését is lehetővé téve.
f) Szakmai rendezvények, konferenciák. Ilyen rendezvények szervezésére és támogatására rendszeresen sor került a legtöbb szakterületen, de itt is ki kell emelni a filológia, geológia, filozófia szakterületein szervezett konferenciákat, illetve a médiaszakos doktoranduszok évi rendszerességgel megszervezett konferenciáit, valamint olyan rendezvényeket mint a felsőokatás szervezési és működési kérdéseivel foglalkozó szakmai tanácskozást a BBTE magyar tagozatvezetőinek a részvételével, vagy az évente megszervezett Filozófus Nyílt Napokat és tanévnyitó konferenciákat. Fontos emlékkonferenciák megszervezésére is sor került, mint amilyen a BT 15. és a Bolyai Egyetem 60. évfordulójára szervezett emlékkonferencia, vagy a Mészáros Miklós emlékkonferencia volt a geológián. Ezeket a szakmai rendezvényeket az Illyés Közalapítvány, a Szülőföld Alap, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Tudományos Akadémia, a Communitas Alapítvány egyaránt támogatta.
g) Virtuális Bolyai Egyetem előadássorozat. Kása Zoltán kezdeményezésére a BT 2005 őszétől megszervezte és beindította Virtuális Bolyai Egyetem tudományos előadássorozatot. Évente 7-8 előadásra került sor, a legkülönbözőbb tudományterületekről, nemcsak a BBTE és a Sapientia-EMTE közismert egyetemi oktatóinak a részvételével, hanem egyetemen kívüli szakemberek, szaktekintélyek bevonásával. A rendezvénysorozat számára ‒ amely rövidesen a BT egyik reprezentatív rendezvényévé nőtte ki magát ‒ az Apáczai Csere János Líceum biztosított rendszeresen termet; az operatív szervezést felsőbb éves egyetemi hallgatók végezték megbízatási szerződés alapján. 2008-ban a KAB útjára indította az Értékek Akadémiája tudományos előadássorozatot, lényegesen nagyobb szervezőkapacitással, s mivel nem volt értelme párhuzamosan fenntartani két hasonló célkitűzésű rendezvénysorozatot, a VBE-t beszüntettük. A VBE-t az Illyés Közalapítvány, a Szülőföld Alap valamint a Communitas Alapítvány rendszeresen támogatta.
h) Egyetemi jegyzet- és tankönyvkiadás. A BT életében fontos tevékenységi formát jelent az egyetemi jegyzet- és tankönyvkiadás megszervezése. 2006-ban a BT pályázata alapján Apáczai Közalapítvány támogatásával öt jegyzet jelent meg az Ábel Kiadónál, anélkül, hogy a kiadó feltüntette volna a BT közreműködését. 2006 őszétől a BT megszervezte és beindította az Egyetemi Műhely Könyvkiadót egyetemi jegyzetek és konferenciakötetek, tanulmánykötetek megjelentetésére, olyan szerkesztésben és kivitelezésben, amelyek megfelelnek a tudományos kiadványok kritériumainak: szakmai és nyelvi lektorálás, szakszerkesztés, tudományos apparátus, román és idegen nyelvű kivonatok. A kiadás 2006 őszén a Bolyai Egyetem emlékkonferencia előadásait tartalmazó konferenciakötet (Egyetem az idő sodrásában) megjelentetésével indult. Azóta közel 40 kötet jelent meg, melyek közül 30 egyetemi jegyzet a legkülönbözőbb szakterületekről. A kiadványokat a szerzők maguk terjeszthetik az egyetemi hallgatók körében, s a BT irodájában más érdeklődők is hozzájuthatnak. Természetesen örömmel vesszük, ha adományokkal honorálják a BT tudományos könyvkiadási tevékenységét. A kiadványokat úgyszintén eljuttatjuk megfelelő példányszámban az összes kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, székelyföldi egyetemi (beleértve kari, tanszéki), akadémiai és más tudományos profilú könyvtárakba, az összes magyarországi egyetemi könyvtárba valamint a MTA könyvtárába, az OSZK-ba, a Szabó Ervin Könyvtárba. Időhiány, túlterhelés miatt ez idáig nem sikerült rendszeres könyvbemutatókat szervezni, de a közeljövőre ilyesmik is tervbe vannak véve. Ugyancsak cél a kiadó akkreditáltatása a CNCSIS által. A folyamatot az akkreditációs követelmények évente történő változása nehezíti, de remélhetőleg, hogy ennek az évnek a folyamán miután véglegesültek az új akkreditációs feltételek, ez is sikerülni fog. A könyvkiadást az Apáczai Közalapítvány, a Szülőföld Alap valamint a Communitas Alapítvány rendszeresen támogatta.
i) Szociális problémák. A BT pályázati tevékenysége az elmúlt években kiterjedt az egyetemi oktatáshoz kapcsolódó szociális problémák megoldására is, mint amilyen a fiatal oktatók lakásköltség támogatása valamint az ingázó tanárok ingázási költségeinek a térítése. 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben az Illyés Alapítványnál, majd a Szülőföld Alapnál nyertes pályázatokból évente több mint 100 tanársegédnek, gyakornoknak, az oktatásban résztvevő doktorandusznak tudtunk lakásköltség támogatást biztosítani, csekély mértékben kompenzálva a szégyenletesen alacsony fizetéseket. Ezekben az években a BBTE-en tanító, más, távolibb helységekből hetente ingázó oktatóknak is téríteni tudtuk az ingázási költségeket. Sajnos ezekről a támogatási formákról csak múlt időben beszélhetünk, mivel a támogatók a sokszoros beadványaink és a részletes, adatolt indoklásaink ellenére sem hajlandók megérteni ennek a jelentőségét, s az utóbbi két évben egyszerűen nem írtak ki ilyen céllal pályázatokat.
j) Könyvtárfejlesztés. Ma már ugyancsak múlt időben beszélhetünk a könyvtárfejlesztés támogatásáról is. A támogatók az utóbbi két évben erre a célra sem különítettek el összegeket. Azelőtt a BT rendszeresen pályázott az Illyés Alapítványnál, majd a Szülőföld Alapnál szakkönyvek beszerzésére és el is nyert támogatásokat. Így sikerült gyarapítani a saját szakkönyvállományt, de sikeresen közvetíthette a magyar tagozatok tanszéki könyvtárainak fejlesztési igényeit is. A BT könyvállományát teljes egészében felvetettük a Progress Alapítvány által létrehozott Erdélyi Közös Katalógus adatbázisába. Körvonalazódott egy elgondolás a magyar oktatók szakmai publikációinak begyűjtésére a BT könyvtárába, egy olyan gyűjtemény létrehozására, amely tartalmazza és hozzáférhetővé tegye az 1990 óta Erdélyben különféle helyeken, kiadóknál megjelent, az egyetemi életben hasznosítható szakmai publikációkat. De ehhez csak komoly pénzügyi támogatással lehetne kialakítani raktározási, feldolgozási, hozzáférhetőségi lehetőséget.
A könyvtárfejlesztésen kívül adatbázis készítésre is sikerült egy szerény pályázati támogatást elkülöníteni, ami alapján egyetemi hallgatók bevonásával meg lehetett valósítani az 1990-2008 közötti erdélyi magyar nyelvű humán- és társadalomtudományi kiadványok összeírását és bevezetését egy Szegeden készülő összmagyar adatbázisba.
k) A normatív támogatás. Az Illyés Alapítványtól, majd a Szülőföld Alaptól, s ezzel párhuzamosan a Communitas Alapítványtól sikerült minden évben elnyerni bizonyos összegeket az iroda és a BT működési költségeire, az irodavezető fizetésére, irodai eszközök beszerzésére, a fogyasztási számlák kifizetésére. Az első években szerény támogatást kaptunk ilyen célra, az utóbbi két évben a pályáztatókkal tárgyalva sikerült kieszközölni a szükségleteknek megfelelő támogatásokat. Ennek alapján beszerezhettük a szükséges irodai felszereléseket, berendezéseket, fogyóanyagokat, s megfelelő szinten biztosíthattuk az irodavezető fizetését, illetve a szolgáltatási szerződéssel bedolgozó könyvelőnő és személyzetis kifizetését. Az utóbbi két évben jelentősen kiterjedt pályázati tevékenység megkövetelte a feladatok megosztását, s a normatív támogatási keret lehetővé tette két fizetett alkalmazott foglalkoztatását. Azonban december 1-től a jelenlegi támogatások drasztikus lecsökkenése miatt meg kellett szüntetnünk az egyik irodai állást, így a BT újból csak egy irodai alkalmazottat foglalkoztat.
A normatív támogatásból egy kis részt arra is felhasználtunk, hogy elkészítessük és beindítsuk a BT honlapját. Az első két évben Hírleveleket szerkesztettünk, ezekben jelentettük meg a tagság tájékoztatásául szolgáló információkat, dokumentumokat. Ezt váltotta fel a honlap, amely sokkal hozzáférhetőbb és gyorsabb tájékoztatást szolgál. Sajnos az irodavezető állandó túlterheltsége miatt nem mindig jut idő a honlap kellő frissítésére.
A BT 2006-tól kezdődően arra is gondot fordított, hogy minden évben különdíjakat adományozzon az ETDK-án olyan egyetemi hallgatóknak, akik az oktatás elméleti és módszertani kérdéseihez kapcsolódó tudományos dolgozataikkal a legmagasabb pontszámokat érték el. Ezen kívül, más tanulói, hallgatói tevékenységeket is díjaztunk, mint amilyen a filozófia szakra felvételizőknek évente meghirdetett filozófiai esszépályázat. A normatív támogatásból sikerült évente kiszorítani szimbolikus összegeket a díjazottak ‒ ösztöndíjak formájában adományozott ‒ pénzbeli jutalmazására is. Szintén a normatív támogatásból különíthettünk el kisebb összegeket azoknak a költségeknek a térítésére, amelyek a középiskolások körében a magyar egyetemi oktatás ismertetését, népszerűsítését szolgáló tevékenységekkel jártak.
l) Ingatlan felújítás. Az elmúlt évek folyamán szükségessé vált bizonyos felújítási munkálatok elvégzése is a BT tulajdonában levő ingatlanokon.
A mandátumom előtti vezetőségnek több éven át dédelgetett terve volt az EMT-vel közös osztatlan tulajdonban levő székház több éve tervezett átépítése, a padlástér manzárdolása. Sajnos a szakszerűtlenül és hiányosan összeállított pályázatot az Apáczai Közalapítvány nem támogatta. Miután átvettem az elnökséget, kidolgoztunk egy részletes átépítési tervet magában foglaló pályázatot, de időközben az Apáczai Alapítvány támogatási politikája módosult, csak nagyobb volumenű ingatlanok építésére adott támogatást, így ettől a lehetőségtől elestünk. Közben az EMT az elnyert támogatásokból és saját forrásból elvégeztette a manzárdozást, de a BT az új helyiségekre nem nyerhetett használati jogot, mivel a ráeső költségrész térítésére nem voltak elégséges pénzügyi forrásai.
Így egyelőre a BT irodai tevékenysége két irodai helyiségben zajlik, amelyeken ugyanakkor használati szerződés alapján osztozik az irodába befogadott Nyilas Misi Tehetséggondozó Egyesülettel. Ahhoz, hogy normális irodai munkakörülményeket lehessen biztosítani, a használhatatlan állapotban levő külső irodaszobát rendbe kellett hozni, fel kellett újítani. Ezt 2007-ben sikerült elvégezni a Nyilas Misi Egyesület támogatásával. Ezt követte mindkét irodai helyiségben a fűtési rendszer felújítása, hőközpont és fűtőtestek beszereltetése. A tavalyi év folyamán sikerült a belső irodát is felújíttatni, festetni, mázoltatni, először, mióta a BT az ingatlanba beköltözött. Úgyszintén tavaly nyáron sikerült a normatív támogatásból egy nagyobb beruházással a BT tulajdonában levő, Gazda Klára és Csomortáni Magdolna egyetemi oktatók által bérelt Petuniei utcai tanári lakás teljes felújítását megoldani (új fűtési rendszer, fürdő és konyha újraszerelése, festés, mázolás).
A pályázati lehetőségek és tevékenységi formák kapcsán összegezve elmondhatjuk, hogy nagyszámú egyetemi oktató és hallgató bevonásával jelentős mértékben hozzájárultak a magyar nyelvű egyetemi oktatás minőségi szintjének a javításához. Örömmel nyugtázom, hogy jelenleg nincsenek megvalósult, de elszámolatlan pályázataink. Ez úton mondok köszönetet a támogató szervezeteknek a megítélt támogatásokért és mindazoknak a kollégáknak, akik pályázati igényléseket nyújtottak be, megszervezték és megvalósították a támogatott tevékenységeket, s korrekt módon betartották az elszámolási határidőket és követelményeket.
III. A Bolyai Társaság szervezeti életéről
a) Az Alapszabály. Az utolsó tisztújító közgyűlés módosításokat végzett a BT Alapszabályán. Az Alapszabály módosított szövegét román és magyar változatban bejegyeztettük a Kolozsvári Bíróságon.
b) A vezető tanács. Az utolsó tisztújító közgyűlés óta a BT vezető tanácsa kisebb-nagyobb átalakulásokon ment át. A diákszervezetek képviselői évente cserélődtek, az utóbbi két évben pedig elmaradtak a vezetőségi értekezletekről. A marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány képviseletében a vezetőség tagjául választott Jung János professzor a meghívások, értesítések ellenére egyszer sem jelent meg a gyűléseken. Wanek Ferencz két év után lemondott a vezetőségi tagságról, helyette Gábor Csilla professzorasszonyt választották meg a 2007-ben tartott közgyűlésen vezető tanácsi tagnak. A tisztújító közgyűlésen megválasztott cenzori bizottság tagjai közül Kerekes Jenő professzor úr időközben elhunyt, Feleki Károly pedig egyszer sem jelent meg a BT-nél a cenzori tevékenység elvégzése végett. Így ez a tevékenység egyedül Somai Józsefre hárult, aki viszont pontosan, lelkiismeretesen elvégezte a belső ellenőrzést, valahányszor felkértük rá.
A mandátumom idején mindvégig problémát okozott a társaság titkárának a hiánya. A tisztújító közgyűlésen Bódis Jenő oktatókollégánk a kémiáról vállalta el a titkári teendőket, de soha nem végezte azokat, s az első alkalmakat leszámítva a vezetőségi értekezleteken sem vett részt. A vezető tanács többi tagjai közül számos más elfoglaltságaik miatt senki sem vállalta fel ezt a funkciót.
A helyzetet az is nehezítette, hogy a vezető tanács tagjai párhuzamosan több más szervezetben is tevékenykedtek, s így nem sok idejük maradt a BT ügyeinek intézésére. Emiatt a vezetőségben nem lehetett mindig jól működő munkamegosztást kialakítani, a társaság szervezését, irányítását nem lehetett ténylegesen részfeladatokra lebontani. A vezetőség aktívabb tagjai ‒ Péntek János, Kása Zoltán, Gábor Csilla, Neményi Ágnes ‒ amikor az elfoglaltságaik megengedték, eljöttek a vezetőségi értekezletekre, s részt vettek a tennivalók megvitatásába, a társasági élettel, a pályázati tevékenységgel, az irodai munka megszervezésével kapcsolatos fontos döntések meghozatalában. Számos esetben telefonon és e-mailen is megfogalmazták és közölték az álláspontjukat, javaslataikat, segítségemre voltak a sürgető problémák megoldásában. Az említett okok miatt nem mindig sikerült havi rendszerességgel összehívni a vezetőségi értekezleteket, de általában negyedévenként sort kerítettünk rájuk, s minden olyan alkalommal, amikor közös megbeszélést és döntést igénylő kérdések merültek fel.
c) Az irodavezetők. A mandátumom idején az iroda működtetésében is kisebb nehézségeket okozott az irodavezetők cseréje. Lippai Cecíliát két év után Szőcs Krisztina váltotta fel. Tavalyi év folyamán vele párhuzamosan Lurcza Zsuzsanna is a BT iroda alkalmazottja volt. Tavaly ősszel rendre mindketten felmondtak a doktori tanulmányaik folytatása miatt, s december 1-től Köllő Zsófia vette át az iroda vezetését. Ennek ellenére a pályázati tevékenység folytonosságát, elszámolási rendjét, az oktatókkal való kapcsolattartást sikerült viszonylag zavartalanul biztosítani. A túlterheltebb időszakokban ‒ amennyiben a normatív támogatási keret megengedte ‒ kisebb időszakos munkálatok elvégzésére szolgáltatási szerződéssel, illetve ösztöndíj szerződés alapján, amennyiben egyetemi oktatóról vagy hallgatóról és az egyetemi életbe illeszkedő szakmai tevékenységről volt szó, is alkalmaztunk bedolgozókat. Külön ki kell emelnem a könyvelőnő figyelmes, lelkiismeretes munkáját, a könyvelési dokumentumok és a leltári nyilvántartás rendben tartását.
d) A tagság. A BT tagságával való kapcsolattartás illetően jó hírként közölhetem, hogy sikerült a tagság létszámát fiatal oktatókkal növelni. Ugyanakkor sikerült jelentős számú tagtársunktól a tagsági díjat is begyűjteni. Sajnos olyanok is sokan vannak, akik a tagsági díj befizetését elhanyagolják vagy csupán szimbolikus jelentőségűnek tekintik.
e) A fiókszervezetek. Az eltelt év folyamán megpróbáltuk újraszervezni a BT fiókszervezeteit, elsősorban azokban a helységekben, ahol a BBTE kihelyezett tagozatai működnek: Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben. Sajnos nem sok sikerrel. A kapcsolattartásban, a pályázati tevékenységekben való részvételben igen alacsonyszintű a fiókszervezetek aktivitása. Itt külön ki kell kritikailag emelnem, hogy a marosvásárhelyi fiókszervezet sem tartja velünk ténylegesen a kapcsolatot, annak ellenére, hogy a társaság vagyonából ‒ szerződés alapján ‒ jelentős vagyonrész feletti használati joggal rendelkezik. Képviselőjük többszöri felszólításra sem volt hajlandó a vezetőségi értekezleteken megjelenni, s a BT tulajdonában levő Trébely utcai telek használójának, a Stúdium Alapítvány tevékenységéről beszámolni. A küldeményeinkre, értesítéseinkre csak ritkán reagálnak.
f) Kapcsolatok más szervezetekkel. Ami a más civil szervezetekkel való kapcsolatépítést illeti: a BT az EMT-vel és az Erdélyi Gazda Egyesülettel közösen birtokolja az ingatlant, amelyben az irodája működik. A hozzájuk fűződő pénzügyi és adminisztratív természetű viszonyokat szerződések szabályozzák. Hasonlóan szerződés rögzíti a Nyilas Misi Egyesülettel való viszonyt, amely az egyik irodahelyiséget és az irodai felszereléseket használja a tevékenységei lebonyolítására. A 2009 nyarán megalakult Erdélyi Magyar Filozófus Társaság segítséget igényelt a BT-től a székházgondok bejegyzéshez szükséges rendezése céljából. Lehetőséget adtunk a BT címére való formális bejegyzéshez, azzal a feltétellel, hogy a közeljövőben az EMFT megoldja a székházproblémáját. Tudomásunk szerint ez most éppen folyamatban van.
G) a vagyoni helyzet. Múlt év őszén megtörtént a BT vagyoni helyzetének a számbavétele, az anyagi javakról, a nagy értékű tárgyakról az újabb leltári pontos nyilvántartás elkészítése, azokat is beleértve, amelyek a különböző egyetemi karokra vannak kiadva használatba szerződések alapján.
Jelen pillanatban a BT-nek nincsenek adósságai, tartozásai, elszámolatlan pályázatai, kifizetetlen számlái, s a bankszámláján rendelkezik egy akkora túlélési összeggel, amely bár szűkösen, de elégséges a működéshez addig, amíg az alakulóban levő új támogatási rendszerben újabb támogatásokért folyamodhat. Ugyanakkor a Nemzeti Erőforrás Minisztériumával megkötöttük a szerződést 1 millió forint elköltésére az idei vendégtanár programra, a Szülőföld Alappal pedig az elnyert 1,5 millió forint támogatás felhasználására. Mindkét pályázatot az előttünk álló félév folyamán kell megvalósítani és elszámolni.
x x x
Úgy vélem, hogy számos nehézség, elégtelenség, hiányosság ellenére a vizsgált időszakban a BT tevékenysége sikeres, eredményes volt, s ennek a magyar egyetemi oktatók és hallgatók a tényleges haszonélvezői.
Végezetül köszönetet mondok a vezetőség mindazon tagjainak, akik tevékenyen részt vettek a társaság életét irányító döntéshozatalban. Úgyszintén köszönetet mondok mindazoknak az irodavezetőknek, akikkel a mandátumom folyamán együtt dolgoztam, s akiknek meghatározó szerepük volt a BT tevékenységeinek lebonyolításában.
Kolozsvár, 2011. január 26.
Dr. Veress Károly egyetemi tanár,
A Bolyai Társaság elnöke
A Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó tanévnyitó könyvbemutatót szervez 2011. október 18-án, kedden délután 17 órától az Echinox-épület földszintjén (Egyetem utca 7-9.). Bemutatásra kerülnek az Egyetemi Műhely Kiadónál megjelent egyetemi jegyzetek, konferencia- és tanulmánykötetek. Bemutatják: Dániel Botond, Gál László, Gál Noémi, Jakab András, Kerekes Erzsébet, Lázár Zsolt, Nagy Alpár-Csaba, Máthé Adél, Péntek János, Péter Mónika, Ungvári-Zrínyi Imre, Veress Károly, Zsemlyei Borbála egyetemi oktatók és doktoranduszok.
